Pénzügyi globalizáció

Csontos László - Király Júlia - László Géza esszéje / Beszélő, 1997. július „A mai világban a nemzetközi pénzpiac vezényli, hogy mi történik egy-egy iparágban, országban, háztartásban” – írja Almási Miklós nagy sikerû könyvében. (1) Hasonlóan fogalmaz az ismert közgazdász, Lányi Kamilla is: „a pénzvilág és annak inkább szerencsejátékra, mint gazdasági tevékenységre emlékeztetõ szuperstruktúrája vette át az uralmat az üzleti élet fölött.” (2) D. C. Korten bestsellerébõl csak néhány fejezetcímet idéznénk: A pénzjátszma, Karvalytõke, Tõkés kannibalizmus – majd az egész rész címe – Az elfajzott pénzügyi rendszer.

Erich W. Streissler tanulmánya / Közgazdasági Szemle, 2001. január Napjaink közgazdasági irodalmának a globalizáció egyik leggyakrabban tárgyalt fogalma. A Magyar Tudományos Akadémián tartott elõadásában a szerzõ bemutatta, hogy a globalizáció jóval régebbi jelenség, mint gondolnánk. I. Ferenc József osztrák császárnak például már a 19. század közepén ugyanúgy el kellett fogadnia a külföldi tõketulajdonosok utasításait, mint napjaink hitelfelvevõinek. A globalizáció földrészünkön elsõsorban „európaizáció” formájában jelentkezik. Éppen ezért kulcsfontosságú a kontinens csaknem valamennyi – elsõsorban persze a csatlakozás elõtt álló – országának az Európai Unióhoz való helyes viszony kialakítása, az EU jogszabályainak, mûködési mechanizmusainak a lehetõ legalaposabb ismerete. A globalizáció körülményei közepette alaposan átalakult az állam szerepe is. A korábbi adószedõ és szabályozó-korlátozó állam napjainkban sajátos feladatot vállalhat át gazdasági szereplõként a piac többi résztvevõjétõl: nagyobb kockázatviselõ képessége révén elõnyösebb feltételekkel vehet föl külföldi hiteleket.

Pete Péter tanulmánya / Közgazdasági Szemle, 1999. május A pénzügyi szektor elmúlt évtizedekben tapasztalt robbanásszerû fejlõdése sokakban kelt aggodalmat. A szenvedélyes vitákban elfoglalt álláspontokat azonban gyakran mögöttes elõítéletek vagy félreértések táplálják. E cikk a pénzügyi rendszer szerepének növekedését az információtechnológia fejlõdésével hozza összefüggésbe, és kritikailag elemzi a szektor túlbúrjánzásával, illetve élõsdi jellegével kapcsolatos vélekedéseket.*

Antal Lászlóval és Almási Miklóssal Neményi László beszélget / Beszélő, 1999. január

Pénz kontra jólét - David C. Korten / Ökotáj, 1997/2. Pénzvilágunk ahelyett, hogy jólétet teremtene, kiforgat még meglévő vagyonunkból is: közösségeinkből, ökorendszereinkből és termelő infrastruktúránkból