Linkek a témában:
A globalizációs folyamat kedvező és kedvezőtlen hatásai
Aligha vonható kétségbe, hogy az, ami ez év szeptember 11-én New Yorkban és Washingtonban történt, a terrorizmus globalizációjának első (és bizonyára nem utolsó) megnyilvánulása volt, amely abból a szempontból is történelmi fordulópont, hogy amíg korábban a sebezhetőség, a támadhatóság jobbára csak a gyengék és kevésbé fejlettek sajátsága volt, most első ízben a világ legfejlettebb és leghatalmasabb országa számára is valós veszéllyé, sőt, ténnyé vált, és az egész világtársadalom globális fenyegetettségének előjeleként tűnt fel. Nagyon sokan, a világ közvéleményének jelentős része és nem utolsósorban a terrorizmus támogatásával vádolt országok radikális vezető rétege a civilizációk, különböző vallási kultúrák elkerülhetetlen összeütközéseként, illetve a gazdasági globalizáció káros következményei elleni fellépésként értelmezi és magyarázza a történteket - noha szerencsére a józanabb és reálisabb értékelések mindenütt (ha különböző hangerővel és őszinteséggel is) cáfolni igyekeznek azt, és a nemzetközi diplomáciában sem vált elfogadottá, illetve elfogadhatóvá e feltevés.
Berend T. Iván: A globalizáció és hatása
A globalizáció nemcsak az egyértelmű gazdasági mutatók, a multinacionális vállalatok és a nemzetközi tőkemozgás robbanásszerű megnövekedése miatt jelent új történelmi korszakot: a posztmodern nihilizmus és a felvilágosodás hagyományának megkérdőjeleződése mélyreható kulturális változásról, konzervatív forradalomról tanúskodik.
Globalizáció?
A google.hu keresőbe beírva a magyar globalizáció szót a keresőmotor 0.05 másodperc alatt összesen 442 000 olyan lapot talál a magyar weben, melynek szövegében megtalálható a globalizáció szó.
Globális demokrácia, globális civil társadalom, új médiumok
Szabó Máté (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet) / Magyar Tudomány, 2004/2
Néhány ad hoc megjegyzés egy könyv ürügyén
Farkas Zsolt / Lettre, 51. szám
Vázlat a globalizációnak nevezett jelenségkör értelmezéséről
Lányi Kamilla tanulmánya / Közgazdasági Szemle, 2001. június
A tanulmány kísérlet tesz a globalizációnak nevezett jelenségkör és az e körbe tartozó fogalmak bizonyos fokú rendezésére. Az elsõ fejezet a globalizációnak mint folyamatnak négyféle megközelítését írja le (fogyasztás, hatalmi struktúrák, pénzügyi szuperstruktúra, társadalmi struktúrák). A második fejezet tárgya: mûködési módok és koordinációs mechanizmusok (elsõsorban a gazdaságban), kiemelve a domináns tulajdonformák változásait, a globálisan integrált pénz- és tõkepiacok szerepét, valamint ezzel párhuzamosan a klasszikus (ármeghatározó) árupiacok (versenypiac) zsugorodását. A jóval rövidebb harmadik fejezet a politikai hatalom (állam) változásának eddig fölfedett tendenciáiról szól, és óvatos figyelmeztetést tartalmaz arról, hogy rövid, legfeljebb középtávon érvényesülõ tendenciákat nem érdemes kivetíteni a messzi jövõbe.*
Meghatározás
Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén: * gazdasági globalizáció * pénzügyi globalizáció * kulturális globalizáció o szimbólumok globalizációja * információs globalizáció * nyelvi globalizáció A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemz