Linkek a témában:
A globalizáció és az adózatlan gazdaság
Ékes Ildikó / Magyar Gyáripar, 2000. március
Az adózatlan gazdaság – amint a megnevezésbôl látható – definíciójának alapja a jövedelemnek az adózáshoz való viszonya. A Deloitte and Touche tavalyi nemzetközi konferenciáján elhangzott elôadások szerint az adózatlan gazdaság nem csupán a legális tevékenységek adót megkerülô formáit öleli fel, hanem az illegálisakat is. A kategóriába sorolt jövedelmek egyetlen közös vonása, hogy nem adóznak. Ez a kategorizálás nem tesz különbséget a legális és illegális jövedelemszerzési mód között. Azzal a körülménnyel sem bajlódik, hogy a bűnözésbôl származó jövedelmek az adózással legalizálva lennének, illetve, hogy a bűnesetek felfedezése esetén a jövedelemforrás megszűnik, mert a jövedelmet ilyenkor nem adóztatni, hanem elvenni szokás.
Elfajzott-e a pénzügyi rendszer?
Csontos László - Király Júlia - László Géza esszéje / Beszélő, 1997. július
„A mai világban a nemzetközi pénzpiac vezényli, hogy mi történik egy-egy iparágban, országban, háztartásban” – írja Almási Miklós nagy sikerû könyvében. (1) Hasonlóan fogalmaz az ismert közgazdász, Lányi Kamilla is: „a pénzvilág és annak inkább szerencsejátékra, mint gazdasági tevékenységre emlékeztetõ szuperstruktúrája vette át az uralmat az üzleti élet fölött.” (2) D. C. Korten bestsellerébõl csak néhány fejezetcímet idéznénk: A pénzjátszma, Karvalytõke, Tõkés kannibalizmus – majd az egész rész címe – Az elfajzott pénzügyi rendszer.
Globalizáció, tőkepiacok és az állam szerepe
Erich W. Streissler tanulmánya / Közgazdasági Szemle, 2001. január
Napjaink közgazdasági irodalmának a globalizáció egyik leggyakrabban tárgyalt fogalma. A Magyar Tudományos Akadémián tartott elõadásában a szerzõ bemutatta, hogy a globalizáció jóval régebbi jelenség, mint gondolnánk. I. Ferenc József osztrák császárnak például már a 19. század közepén ugyanúgy el kellett fogadnia a külföldi tõketulajdonosok utasításait, mint napjaink hitelfelvevõinek. A globalizáció földrészünkön elsõsorban „európaizáció” formájában jelentkezik. Éppen ezért kulcsfontosságú a kontinens csaknem valamennyi – elsõsorban persze a csatlakozás elõtt álló – országának az Európai Unióhoz való helyes viszony kialakítása, az EU jogszabályainak, mûködési mechanizmusainak a lehetõ legalaposabb ismerete. A globalizáció körülményei közepette alaposan átalakult az állam szerepe is. A korábbi adószedõ és szabályozó-korlátozó állam napjainkban sajátos feladatot vállalhat át gazdasági szereplõként a piac többi résztvevõjétõl: nagyobb kockázatviselõ képessége révén elõnyösebb feltételekkel vehet föl külföldi hiteleket.
Gondolatok a pénzvilág uralmáról, a pénzügyi rendszer megnövekedett szerepéről
Pete Péter tanulmánya / Közgazdasági Szemle, 1999. május
A pénzügyi szektor elmúlt évtizedekben tapasztalt robbanásszerû fejlõdése sokakban
kelt aggodalmat. A szenvedélyes vitákban elfoglalt álláspontokat azonban gyakran
mögöttes elõítéletek vagy félreértések táplálják. E cikk a pénzügyi rendszer szerepének
növekedését az információtechnológia fejlõdésével hozza összefüggésbe,
és kritikailag elemzi a szektor túlbúrjánzásával, illetve élõsdi jellegével kapcsolatos
vélekedéseket.*
”Kell egy kis homok a gépezetbe”
Antal Lászlóval és Almási Miklóssal Neményi László beszélget / Beszélő, 1999. január
Pénzkórtan
Pénz kontra jólét - David C. Korten / Ökotáj, 1997/2.
Pénzvilágunk ahelyett, hogy jólétet teremtene, kiforgat még meglévő vagyonunkból is: közösségeinkből, ökorendszereinkből és termelő infrastruktúránkból
Meghatározás
Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési (univerzalizálódási) folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén: * gazdasági globalizáció * pénzügyi globalizáció * kulturális globalizáció o szimbólumok globalizációja * információs globalizáció * nyelvi globalizáció A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemz